Zsámbék ismertető, turisztikai információk Zsámbékról, zsámbéki képek, galéria | Zsámbék.ÚtiSúgó.hu


Zsámbék

ismertető, Zsámbéki képek, galéria



Debreceni Virágkarnevál

1966 óta, augusztus 20-án majdnem minden évben megrendezésre került a Debreceni Virágkarnevál, az államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepének tiszteletére.

Falkensteiner Hotel Park Punat***

Az olajfa ligetekkel és fenyőfákkal körülvett Hotel Park Punat Krk szigeten, Punat központjában, a kavicsos strand közelében helyezkedik el.

Falkensteiner Balance Resort Stegersbach

Prémium felnőtt hotel 46 000 Ft / fő / éj-től
1 2 3 4


Zsámbék

Budapesttől nyugatra, 30 km-re, a Nyakas hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence észak-nyugati szélén fekszik Zsámbék. Lakossága 5400 fő. Megközelíthető az M1-es autópályán, de elérhető az 1-es főút felől is. Rajta halad keresztül az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő, mellékút is. Közvetlen buszjárat köti össze a fővárossal.

Ha Zsámbékra látogat, tekintse meg a 750 éves, maradványaiban is fennséges középkori templomromot, sétáljon fel a Nyakas-tetőre és élvezze a természetvédelmi terület háborítatlan nyugalmát. Ha a fárasztó séta után jólesne valami harapnivaló, térjen be számos, remek konyhájáról ismert vendéglőik egyikébe, igyon a jóízű ebéd után a környéken érlelt finom fehérborokból egy-két pohárral. Ebéd utáni aktív pihenésképp pedig kulturális programképpen, keresse fel a Lámpamúzeumot, a Német Tájházat, vagy a Művelődési Ház valamelyik kiállítását.

Zsámbék már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek), vagy a II. század-ból származó bronz harsona, mely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő római-kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke.

Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend kolostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emeli. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig birtokolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a XVII. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve elpusztult lakosok helyére a törökök kiűzése után német (sváb) telepesek érkeztek (elsősorban a kißleggi vidékről), a betelepített lakosságnak köszönhetően a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt.

A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melynek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, melynek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházhoz.

Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, mely után nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit - ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a XIX. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.

Az 1737-39-es pestis és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi. A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.

1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az alföldről érkeztek telepesek. 2009. július 1. óta város.

A Zsámbéki-medencében találjuk Telkit, Tököt, Pátyot és Biatorbágyot is, amelyek további látnivalókat kínálnak az ide érkezőknek. Nyáron pedig vásárok és fesztiválok zsivaja töri meg a csendes falvak hétköznapjait.

Települések Zsámbék közvetlen közelében

Települések Zsámbék környékén



Szállások Zsámbékon



és környékén


Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu